Az SZKT két résztvevője szerint az RMDSZ SZKT üléséről tudósító Gyarmath János tendenciózusan elhallgatott, illetve félremagyarázott tényeket. Hamis az a megállapítás, hogy a "vita után mindenki ment a magyar igazával". Ugyanis az SZKT a vita után nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállt Tőkés László kijelentése mellett és elítélte a Romániában már hetven éve folytatott etnikai tisztogatást. Tőkés László kudarcának fogta fel Gyarmath János. Hogy az SZKT végül is "közleményben nem foglalt állást". Valójában ez elfogadott szöveg vállalta a Tőkés László által használt kifejezést. /Borbély Zsolt Attila, Pataki Gábor Zsolt: Miért sántít az értékelés? = Magyar Nemzet, ápr. 5./ A fenti helyesítés után az áll a lapban B. M. szignóval, hogy a kudarc politikai megítélés kérdése, ezért a tudósítás nem tendenciózus
1995. december 28.
Kijevben évzáró, egyben kiértékelő konferenciáját tartotta a Nemzetközi Béke és Biztonság Akadémiája A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek címmel. A magyarországi kisebbségi gondokat Simon Edina mutatta be, a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek mai helyzetéről Pataki Gábor Zsolt, a párizsi Geopolitikai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt. /Magyar Nemzet, dec. 28./
1996. július 27.
Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1999. november 3.
A Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle legutóbbi száma a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. Az 1999/1. számban Tamás Sándor vitaindítójára Benyhe István (Kettős állampolgárság a Kárpát-medencében?), Borbély Imre (Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra), Csapó I. József (Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettős állampolgárság), Harrach Gábor (Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep), Pataki Gábor Zsolt (Közép-európaiság és többes állampolgárság) és Varga Attila (Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához ) írt válaszokat közli a lap a Fórum rovatban, kiegészítve az európai integráció, a schengeni egyezmény és a határon túli magyarság kérdéskörét taglaló tanulmányokkal, dokumentumokkal. Az Archívum rovatban Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években című írása olvasható. /Magyar Kisebbség ? Nemzetpolitikai Szemle. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
